Autori izložbe i kataloga: Zoran Vukelić, Stevan Mačković, Zolna Matijević, Dr Zoltan Mesaroš, Tatjana Segedinčev
Izdavač: Istorijski arhiv Subotica
Grafička obrada i teh. priprema: Žolt Heže
Dizajn: REFRESH
Korektor: Rudolf Gerhardt
Tiraž: 1000 kom.
A kiállítás és a katalógus szerzői:
Zoran Vukelić, Stevan Mačković, Zolna Matijević, Dr. Mészáros Zoltán , Tatjana Segedinčev
Kiadó: Szabadkai Történelmi Levéltár
Grafikai és technikai előkészítés és munkálatok: Hézső Zsolt
Dizajn: REFRESH
Korrektor: Gerhardt Rudolf
Példányszám: 1000
ИСТОРИЈСКИ АРХИВ СУБОТИЦА
HISTORIJSKI ARHIV SUBOTICA
TÖRTÉNELMI LEVÉLTÁR SZABADKA
SUBOTICA NA STARIM KARTAMA I MAPAMA
SZABADKA A RÉGI TÉRKÉPEK TÜKRÉBEN
katalog izložbe katalógus Суботица Subotica Szabadka 2011
UVOD
Istorijski arhiv Subotica u okvirima proslave Dana Grada, priređuje izložbu „SUBOTICA NA STARIM KARTAMA I MAPAMA“. Gotovo da nema arhiva koji nije imao izložbu sa sličnom tematikom. Tako je i naš arhiv koji čuva bogat kartografski materijal, ponajviše u posebnoj Zbirci ( F:003. Kartografska zbirka 1556- ) ali i u drugim fondovima i zbirkama, odlučio da javnosti prikaže izložbu zasnovanu upravo na toj vrsti građe. Sama Zbirka sada ima 740 komada karata i mapa, pisanih latinskim, mađarskim, nemačkim i srpskim jezikom, podeljena je u tri segmenta, obuhvata i rukopisne karte iz perioda 1770.–1952., kao njen najvredniji deo.
Po najčešće korišćenim definicijama karta je smanjena, matematički konstruisana i uopštena slika Zemljine površine u ravni ili njenih pojedinih delova, koja na poseban grafički način prikazuje raspored, stanja i međusobne odnose raznih objekata i prirodnih i društvenih pojava, prikaz cele Zemljine površine ili nekog njenog dela u ravni.
No naše karte koje prikazujemo su sve to ali imnogo više. One su dragoceno istorijsko svedočanstvo koje prati razvoj ovoga područja od malenog naselja do civilizovanog i urbanizovanog Grada sa preko 100 000 stanovnika. Posmatrano hronološki, od prve vedute na kojoj je 1697. godine iz logora Eugena Savojskog zabeleženo kako izgleda subotičko naselje sa tvrđavom, gledano sa obale palićkog jezera, preko prve geografske karte iz 1778. godine, kada je trebalo premeriti grad, jednu godinu pre nego je Subotica proglašena Slobodnim Kraljevskim gradom, na kojoj se jasno vidi gradsko jezgro, autora Karla Leopolda Kovača i karte iz 1945. godine na kojoj su gradske vlasti ucrtale gde su padale savezničke bombe do karte sreza iz 1964. godine, Subotica je prešla dugačak razvojni put. Svaka od tih ranijih stepenica ostala je zabeležena i na kartama.
Tako se mogu pratiti i promene imperiuma, državnih granica. Svedoci smo kako su se one menjale i zadnjim desetlećima. A Subotica je kao i u prethodnim periodima, ostajući u srcu plodne Panonije, rasla i razvijala se. Upravo je tematski centar postavke izložbe sama Subotica ali uz osvrt i praćenje i okolnih naselja, koja su joj gravitirala i pripadala, ali ne zaobilazeći ni državno pravne promene koje su se dešavale.
Ova izložba treba da približi tu – kartografsku vrstu arhivske građe široj javnosti, ali i istoričarima i dugim specijalistima svojih užih oblasti, kojima ona može da posluži da bi stare karte interpretirali kao prvorazredne istorijske izvore. A oni to jesu, jer same po sebi beleže istorijsko-geografske procesa u prostoru. Upoznavanjem prostorne dimenzije istorijskih događaja, olakšano je uočavanje međuzavisnosti prostora i događanja u njemu, odnosno sagledavanje čoveka i njegovih delatnosti u njegovoj prirodnoj sredini kao i uticaj čoveka na oblikovanje prirodnog i kulturnog pejsaža. Kako prošlost svih razdoblja ove regije ima i svoju prostornu dimenziju, odigravala se u prostoru i ostavljala tragove u njemu, praćenjem kartografskog beleženja tih procesa, sagledava se praktično sama srž istorije Subotice.
I ovoga puta izložšci su načinjeni od kombinacija skeniranih orginala koji su zatim štampani kao i dela koje čine orginalni dokumenti.
U Subotici, avgusta 2011. Stevan Mačković, direktor IAS
PDF: SUBOTICA NA STARIM KARTAMA, KATALOG
Bevezető
A Szabadkai Történelmi Levéltár a Városnapi ünnepségekhez kapcsolódva rendezi meg kiállítását Szabadka a régi térképeken címmel. Szinte nincs is olyan levéltár, amely ne rendezett volna hasonló témájú kiállítást. Levéltárunk is gazdag térképészeti anyagot őriz. Ezeknek zöme az F:003 Térképtár 1556- gyűjteményben található, de más fondokban is vannak térképek. Ezért döntöttünk úgy, hogy mindezt bemutatjuk a közönségnek. Magában a térképtárban jelenleg 740 térkép van, ezeknek feliratai latin, magyar, német és szerb nyelven íródtak. A gyűjtemény három részre tagolódik, ennek első, legértékesebb része 1770 és 1952 között keletkezett.
A legáltalánosabban használt definíció szerint a térkép olyan felszínt megjelenítő ábrázolás, amely természeti és társadalmi típusú tárgyakat és jelenségeket jelenít meg, ezt meghatározott matematikai és mértani szabályok és törvények szerint vetíti a síkba, így általánosítva, méretarányosan kicsinyítve, és sajátos grafikai jelrendszerrel ábrázolja a földfelszínt ill. annak egy részét.
Térképeinkre mindez igaz, de számunkra ettől még sokkal többet is jelentenek. Értékes tanúi annak a folyamatnak, ahogy egy kis település civilizált, urbanizált, több mint 100 000 lakosú várossá válik. Szabadka térképeken történő ábrázolása sokat változott. Az 1697-ben készült első, a Palicsi-tó partján, Savoyai Jenő táborában keletkezett, a szabadkai várat ábrázoló panorámakép. Az első, 1778-ból származó Kováts Leopold Károly által készített várost felmérő földrajzi térkép egy évvel Szabadka szabad királyi várossá nyilvánítása előtt keletkezett, ezen is világosan látszik a városi tó. Aztán 1945-ben a városvezetés megbízásából megrajzolták a szövetségesek bombáinak becsapódási helyét is. Végül Szabadka járás 1964-es térképe is elkészült. A bejárt út nyomai a térképeken is megmaradtak.
Térképeken nyomon követhetők az impériumváltások, az államhatárok változásai, mint ezt az elmúlt évtizedekben is láthattuk. Szabadka azonban, dacolva a változásokkal a termékeny Pannónia szívében nőtt és fejlődött. A Szabadka vonzásköréhez tartozó települések bemutatásán kívül pont ennek az állításnak bizonyítása is célunk e kiállítás megrendezésével. Természetesen az államjogi történéseket sem hagyhattuk ki.
Ez a kiállítás a széles közönséghez is közel szeretné hozni a Levéltár térképészeti anyagát, de a történészeknek és más szakemberek számára is elsőrangú történelmi forrásként szolgálhatnak, hiszen térbeli történeti és földrajzi változásokat rögzítenek. A történelmi események térbeli dimenziójának megismerésével, egyértelművé válnak a tér és az ott zajló események összefüggései, illetve megismerhető az ember és annak tevékenysége egy természetes környezetben, és az is, ahogy tevékenységével hat környezetének megváltoztatására. Mint ahogy minden régió múltjának szakaszai térbeli dimenzióval is rendelkeznek, merthogy a történelem a térben zajlik és ott hagy nyomokat maga után. A nyomok térképek segítségével történő követése betekintést nyújt számunkra Szabadka történelmébe.
A kiállítási tárgyak ez alkalommal is részben az eredeti dokumentumok szkennelt reprodukciói, részben eredeti példányok.
Szabadka, 2011 augusztusa Stevan Mačković, a SzTL igazgatója
KARTE KAO ARHIVSKA GRAĐA
Arhivsku građu – kartografski materijal, na osnovu koga je nastala izložba, predstavićemo najkraće, a opet najtačnije u okviru istorijskih relacija u kojima je nastajao. Ne ulazeći u istorijsko-geografske analize, kao ni kartografiju kao posebnu naučnu disciplinu, dajemo samo najosnovnije okvire nastanka kartografskih prikaza koje smo odabrali za izlaganje.
Najveći deo karata u fondu Zbirke karata je nastao delovanjem gradske uprave, kao tvorca registraturskih dokumenata. Posle dobijanja statusa slobodnog i kraljevskog grada 1779. godine, Subotica dobija gradsku samoupravu. Od tada se spisi primaju u okviru pisarnice grada, a isti se rešavaju u okviru gradskih tela i službi. Od ovoga vremena su ostali sačuvani dokumenti proistekli iz svakodnevnog rada resornih tehničkih odeljenja, kasnije građevinskih i inženjerskih ureda. Karte, mape, planovi su sačuvane i u okviru serije opštih spisa kao prilozi nekom predmetu.
Naknadnim arhivističkim sređivanjem, primenjujući sistem tematskog sređivanja i izdvajanjem od tvoraca dokumenata iz ovih organa koji su stvarali registraturski materijal, nastaće Zbirka karata Istorijskog arhiva Subotica (F:003)[1].
Prikazane karte najvećim delom su nastajale za potrebe rada gradske uprave, počevši od samog njenog formiranja 1743. godine pa do polovine 20. veka. One se većinom nalaze u fondovima: F:261. Magistrat povlašćene kraljevsko komorske varoši – Sent Marija (Subotica) (1743-1779); F:272. Magistrat slobodnog kraljevskog grada – Subotica (1779-1849); F:273. Gradsko načelstvo – Subotica (1849-1860); F:002. Gradsko veće slobodnog kraljevskog grada – Subotica (1861 – 1918); F:047. Gradsko poglavarstvo – Senat grada Subotica (1918-1941); F:060. Gradsko načelstvo Slobodnog kraljevskog grada – Subotica (1941-1944); F:068. Gradski narodni odbor Subotica (1944 – 1955).
Karte su takva arhivska građa koja se vrlo često traži i upotrebljava prilikom istraživanja i pisanja stručnih i naučnih radova. Zahvaljujući njihovom kompleksnom i višeznačnom sadržaju, mnoštvu podataka koje one sadrže, mnogi događaji koji se tiču prošlosti grada i okoline mogu nam postati jasniji.
Opšti razvoj i napredak društva su zahtevali izradu što većeg broja raznovrsnih tipova karata, koje su u prvo vreme nastajale u rukopisnoj a kasnije i tehnici štampe. Njih su stvarali stručnjaci – kartografi iz raznih oblasti (katastra, geografije, geopolitike, vojske, civilne uprave, privrede itd.).
Prva veduta[2] Subotice, vezana je za pobednički pohod Eugena Savojskog 1697. godine i povratak njegove armije nakon Senćanske bitke, koja konači na obalama Palićkog jezera.[3]
U kasnijim periodima, na kartama 18. i 19. veka gde se predstavlja Subotica, prikazani su: vojna utvrđenja, ulična mreža grada, atari, pustare, vode, naselja oko Subotice (Mali Iđoš, Palić, Čantavir, Bajmok, Tompa, Kelebija, Bačka Topola itd.), urbanistički i razvojni planovi, skice, lovišta, važna mesta i građevine u gradu i drugo.
Kada je kraljica Marija Terezija 7. maja 1743. godine u Pragu potpisala privilegiju kojom je subotički vojni šanac proglasila za kraljevsko privilegovano komorsko trgovište – pod imenom Sent Marija, stanovnici naselja konačno su mogli da se okrenu mirnodopskom načinu života. Od tog vremena beleže se nastojanja stanovnika naselja da se trgovište pretvori u grad.
Inženjer Karlo Leopold Kovač je 1747. godine završio rukopisnu kartu Subotice[4], najstariju nama poznatu kartu gradske teritorije na kojoj vidimo pojedinačno ucrtane parcele i kuće. Posmatranjem karte uočavamo da je naselje zauzimalo veliku površinu sa raštrkanim kućama i još uvek je više ličilo na selo nego na grad. Tek sedamdesetak kuća na ovoj karti izgleda kao da su građanske kuće svojom dužom stranom okrenute ulici, iako je tada u gradu već bilo 2 327 domova. Ova karta istovremeno prikazuje Suboticu pre prvih planskih regulacija.
Presudnu ulogu u potrebi za većim brojem specijalističkih karata odigrao je čin proglašenja Subotice slobodnim kraljevskim gradom, 1779. godine. Tom poveljom, gradska uprava, bila je obavezna pored ostalog i da izrađuje raznovrsne mape i planove kojima se uređuju vlasnički odnosi ali i daju konture urbanističkog izgleda Subotice i njene okoline. Najznačajniji kartografi ovog područja toga doba su gradski inženjeri Gabriel Vlašić (Vlasity)[5] i Josip Vistigner (Wüstinger) kao i županijski inženjer Antun Bauer. Oni rade na premeravanju gradskog atara, sastavljanju zemljišnih knjiga i drugim od strane gradskih vlasti dobijenim zadacima, koji čine začetak urbanističkih poslova.
Kartografski materijal ovoga perioda nalazi se i u fondovima kraljevskih komesara (F:005. Mihalj Irmenji, kraljevski komesar – Subotica (1782-1788); F:008. Jožef Gludovac, kraljevski komesar – Subotica (1788-1790); F:013. Ferenc Skulteti, kraljevski komesar – Subotica (1819-1823); F:016. Pal Etveš, kraljevski komesar – Subotica (1840-1845), koji su upravo i imali zadatak da rade na sistematskom regulisanju stanja u čitavom nizu oblasti društva i odnosa u gradu.
Na kartama 19. veka možemo da pratimo i ekonomski razvoj grada i okoline. Striktno su određena mesta za: poljoprivredu, lov, građevinarstvo i druge privredne delatnosti. U ovom vremenu začeti su turizam i moderna industrija. Palić postaje otmeno i omiljeno turističko mesto, periferiju Subotice „gradi“ industrija. Formiran je centar grada, kakvog ga poznajemo i danas.
Karte 18. i 19. veka predstavljaju originalna i istraživačima nezamenjiva dokumenta pomoću kojih dobijaju potpuniju sliku istorijskih dešavanja i rasta grada i okoline.
Karte novijeg vremenskog perioda – iz 20. veka, mogu se pronaći u okviru zbirke karata (F:003), ali i u okviru drugih arhivskih fondova koji se čuvaju u Istorijskom arhivu – F:047. Senat grada Subotica (1918-1941); F:060. Gradsko načelstvo Slobodnog kraljevskog grada – Subotica (1941-1944); F:068. Gradski narodni odbor Subotica (1944 – 1955), najčešće u građevinsko – tehničkim odeljenjima ili u okviru opštih spisa.
Kartografski materijal predstavlja veliku vrednost za naučno istraživanje, stručne radove i praktično korišćenje. Prilikom pisanja stručnih radova iz raznih oblasti su korišćene kao arhivski izvori i dokumenti.
Originalna karta je unikat i dokumenat u pravom smislu reči jer svedoči o jednom određenom stanju ili položaju. Kod karata kao dokumenta subjektivnost se svodi na minimum. Karta nastaje sistematskim premerom, bez obzira na to ko je taj premer vršio.
Prikazane karte na izložbi su geografske karte opšteg tipa ali i specijalne karte. Karte opšteg tipa prikazuju teren, njegovu konfiguraciju, prirodni zemljin pokrivač, hidrografiju, naselja, saobraćajne mreže, državne i druge (administrativne) granice i objekte kulturnog i privrednog značaja. Specijalne karte prikazuju elemente koji ulaze u sastav opšte karte kao: fizičko-geografske:geološke, pedološke, hidrografske, botaničke i druge; socijalno-ekonomske: privredne, energetske, transportne, poljoprivredne; socijalno-geografske: etnografske, demografske, političko-administrativne, istorijske, arheološke.
Na izložbi su prikazane i izvorne štampane karte ali i precrtane karte (iste karte sa unetim novim detaljima).
U okviru 20. veka karte su na mađarskom i srpskohrvatskom jeziku.
Završetkom Prvog svetskog rata 1918. godine doći će do reorganizacije gradskog Građevinskog odeljenja. Uskoro će na njeno čelo biti postavljen mladi i sposobni inženjer Kosta Petrović (1891-1965). Pod njegovim rukovođenjem izvršeno je novo numerisanje kuća, kvartova, planova ulica, izvršena je nova regulaciona osnova, numerisanje salaša, upisa u gruntovni list pojedinih značajnih građevina. Nakon izvršene regulacione osnove na inicijativu Koste Petrovića je odštampana nova karta grada Subotice i Palića 1928. godine u srazmeri 1:10.000. Ova karta je prikazana na izložbi a prilikom proučavanje istorije grada međuratnog perioda do danas je ostala nezamenljiva.
Prikazane karte se odnose na izgled ulica, ali i katastarsko premeravanje građevinskih reona, automobilskih puteva, subotičkih parkova, formiranje Subotičkog sreza, itd.
Térképek a levéltárban
A levéltár térképeit, amelyekből válogatva kiállításunk létrejött, a legrövidebben, ám a legpontosabban úgy mutathatjuk be, ha bemutatjuk azt a történelmi viszonyrendszert, amelyben létrejöttek, nem részletezve sem a történetföldrajzi vonatkozásokat, sem a térképészetet, mint külön tudományos diszciplínákat, csak a legszükségesebbeket közölve, a kiválasztott térképek létrejöttének körülményeit ismertetve.
Térképtár gyűjteményünk legtöbb térképe a városigazgatás működése folytán keletkezett. Az 1779-ben megszerzett szabad királyi városi státus önkormányzatisággal járt. Ettől kezdve a beadványokat a városi hivatal veszi át, és oldja meg a városi testületek és szolgálatok révén. Ekkortól őrizték azokat az iratokat, amelyek a közigazgatásban keletkeztek, a részlegek, a technikai osztályok, majd a városépítési és mérnöki hivatalok naponkénti működés folytán. A térképek, helyrajzok, tervek iratok mellékleteiként is fennmaradtak.
Később a levéltárban az iratok rendezésében a téma szerinti rendezés elvét alkalmazva az iratanyagból elkülönítettük a térképeket, és így jött létre a Szabadkai Történelmi Levéltár F:003-as gyűjteménye.[6]
A kiállított térképek legnagyobb részt a városigazgatás szükségleteihez készült, annak létrejöttétől, 1743-tól a 20. század közepéig. Ezek többsége a következő fondokban található: F:261. Szent-Mária kiváltságos királyi kamarai mezőváros tanácsa (Szabadka) (1743-1779), F:272. Szabadka szabad királyi város magisztrátusa (1779-1849), F:273. Városi igazgatóság – Szabadka (1849-1860), F:002. Szabadka Szabad Királyi Város Tanácsa – Szabadka (1861-1918), F:047. Városi Elöljáróság – Szabadka (1918-1941), F:060. Szabadka thj. Város Polgármesteri Hivatala – Szabadka (1941-1944), F:068. Városi Népbizottság – Szabadka (1944-1955).
A levéltári iratok közül a térképeket gyakran használják szak- és tudományos munkák megírásához. Mivel komplex és több jelentéssíkú információt hordoznak, sok kérdést megvilágítanak városunk és környéke történetéből.
A társadalom sokrétű fejlődése egyre számosabb és többféle térkép kidolgozását igényelte. Ezeket kezdetben kézzel rajzolták, írták és adták ki, hogy később már nyomtatásban is megjelenjenek térképek. Különböző profilú szakemberek készítették őket (földhivatali, geográfus, geopolitikai, katonai, civil közigazgatási, gazdasági stb.).
Az első panorámakép Savoyai Eugén 1697-es győzelmes hadjáratához kapcsolódik, amikor a zentai csata után a Palicsi-tónál állomásozik.[7] A későbbi korszakokban, a 18. és 19. században a térképeken sokféle dolgot ábrázoltak: erődítményeket, a város utcahálózatát, a város körüli térségeket, pusztákat, vizeket, a Szabadka környéki településeket (Kishegyest, Palicsot, Csantavért, Bajmokot, Tompát, Kelebiát, Topolyát), városrendezési terveket, vázlatokat, vadászterületeket, fontos helyeket és épületeket, és még egyebeket.
Amikor Mária Terézia 1743. május 7-én Prágában aláírta a szabadkai katonai sáncokat szabad mezővárossá nyilvánító privilégiumot és „Sent Mariavá” nyilvánította, a városlakók végre a békebeli életmódra térhettek át. Ekkortól törekednek arra, hogy a mezővárost szabad királyi várossá tegyék.
Kováts Leopold Károly mérnök 1747-ben fejezte be kéziratos térképét Szabadkáról[8], ez az általunk ismert legrégebbi várostérkép, amelyen külön-külön láthatjuk az egyenként rajzolt telkeket és házakat. A térképet szemlélve észrevehetjük, hogy a település nagy területet foglalt magába, a házak szétszórva álltak, a település még mindig jobban hasonlított egy falura, mint egy városra. Mindössze kb. hetven ház néz ki úgy, mintha egész hosszukkal az utca felé fordulnának, noha ekkor már 2327 ház állt. Ez a térkép egyben azt is megmutatja, hogy hogyan nézett ki Szabadka az első rendezési terv előtt.
A térképek iránti igény megnövekedésében döntő szerepe volt a város szabad királyi várossá nyilvánításának, 1779-től több szaktérképre volt szükség. Az adománylevél feladatul szabta a városigazgatásnak, hogy különböző terveket és térképeket rajzoljanak, amelyekkel rendezik a birtokviszonyokat és megadják a város és környéke tervezett, szabályozott képét. Térségünk legjelentősebb térképészei az akkori városi mérnökök voltak Gabriel Vlasity[9], Wüstinger József és a megyei főmérnök Bauer Antal. Ők mérték fel a város területét, földkönyvet vezettek és a városi hatóságoktól kapott egyéb feladatokat oldották meg, mindez a városrendezés gyakorlatának kezdetét jelenti.
Az ebből az időből származó térképek a királyi biztosok működéséről megmaradt fondokban találhatók: F:005. Ürményi Mihály, királyi biztos – Szabadka (1782-1788); F:008. Gludovácz József, királyi biztos – Szabadka (1788-1790) ; F:013. Scultety Ferenc, királyi biztos – Szabadka (1819-1823) ; F:016. Eötvös Pál, királyi biztos – Szabadka (1840-1845). A királyi biztosok feladata az volt, hogy a rendszer fenntartását biztosítsák a város társadalmának különböző vonatkozásait illetően, de a társadalmi viszonyok tekintetében is.
A 19. század térképein követhető a város és környéke a fejlődése. Pontosan meghatározták a mezőgazdasági, a vadászati, építkezési és más tevékenységeknek a helyeit. Ebben az időszakban jelenik meg a turizmus és az ipar. Palics fényűző és közkedvelt fürdőhely lett. A város perifériáin pedig az ipar építi ki létesítményeit. A városközpont is felveszi a ma ismert formáját.
A 18. és 19. század térképei olyan eredeti okmányok, amelyek pótolhatatlanok a kutatók számára, általuk kaphatnak teljesebb képet a város és környéke történéseiről és fejlődéséről.
Az újabb térképek – a 20. századból – javarészt a F:003-as fondban a Térképtárban találhatók, azonban más fondokban is van belőlük: F:047. Városi Elöljáróság – Szabadka (1918-1941); F:060. Szabadka thj. Város Polgármesteri Hivatala – Szabadka (1941-1944); F:068. Városi Népbizottság – Szabadka (1944-1955). A térképek általában az általános iratok ill. az építésügyi technikai részlegben találhatók.
A térképészeti okmányok fontosak a tudományos kutatások szempontjából, a szakmunkák és a gyakorlati felhasználás szempontjából. A szakmunkák írásakor forrásként használták őket.
Az eredeti térkép egyszeri, egyedi darab, mégpedig a szó legteljesebb értelmében, hiszen egy adott helyzetről és az akkor érvényes állapotokról ad információkat. A térképeknél a szubjektivitás lehetősége minimális, mert egy térkép szisztematikus mérések eredményeként jön létre, attól függetlenül, hogy ki végezte azt.
A kiállítás térképei között vannak általános földrajzi térképek, de speciális térképek is. A földrajzi térképek a tér felszínét, annak objektumait, azok helyzetét, vízrajzát, településeit, úthálózatát, állami és egyéb (adminisztratív) tagolódását, és a kultúra és gazdaság szempontjából fontos tereptárgyakat mutatja be. A szaktérképek olyan elemeket jelenítenek meg, amelyek részei az általános térképeknek, mint amilyenek a: tényleges földrajzi alakzatok, geológiai, talajtani, vízrajzi, botanikai és más jellemzők, ezen kívül a társadalmi-gazdasági, szociális, gazdasági, energetikai, közlekedési, mezőgazdasági, társadalom-földrajzi, néprajzi, népesedési, politikai és adminisztratív, történelmi és archeológiai adatokról is képet adhatnak.
A kiállításon olyan térképek is megtalálhatók, amelyek változatlan formában láthatók, úgy ahogy azokat kiadták, de olyanok is, amelyekbe kiadás után rajzoltak be új elemeket.
A 20. századi térképek magyar és szerbhorvát nyelven készültek.
Az első világháború 1918-as befejezése a városigazgatásban, annak technikai részlegében is változást hozott. Hamarosan egy fiatal és tehetséges mérnök Kosta Petrović (1891-1965) kerül ennek élére. Az ő vezetésével végezték el a házak, a városnegyedek, számozását. Új városrendezési elveket fektettek le, átgondolták az utcahálózat rendszerét. Megszámozták a tanyákat, és bevezették az ingatlan-nyilvántartásba a jelentős épületeket. Miután a város újra szabályozása megtörtént, Kosta Petrović kezdeményezésére kinyomtatták Szabadka és Palics új térképét 1928-ban 1:10.000-es arányban. Ezt a térképet is kiállítottuk, és a város két világháború közötti történetének tanulmányozásában máig pótolhatatlan.
A kiállítás térképei bemutatják az utcahálózatot, de a város részeinek kataszteri méréseit, autóutakat, parkokat, a szabadkai járás kialakulását, és még sok egyebet.
CRTICE IZ HRONOLOGIJE KARTOGRAFSKOG PREDSTAVLJANJA SUBOTICE*
Szabadka történetének BEMUTATÁSA IDŐRENDBEN A TÉRKÉPEK SEGÍTSÉGÉVEL*
Sama izložba i prateći katalog su koncipirani u jednoj hronološkoj liniji, od najstarijeg predstavljanja grada ka novijim oblicima. No, smatrali smo da mala dopuna i proširivanje sa podacima zasnovanim prvenstveno na analitičkim opisima Kartografske zbirke (F:003), može svima zainteresovanima dati još poptuniji uvid u temu.
A kiállítás és az azt bemutató katalógus a történések időrendjét követi, a legrégebbi városábrázolásoktól a maiakig. Úgy véltük, hogy ez, a Térképtár (F:003) leírásaira támaszkodó kiegészítás az érdeklődők számára még teljesebb betekintést nyújt.
- – Prva veduta ( veduta = Veduta je talijanski izraz za pogled, i često se koristi za pejzažni prikaz grada ) načinjena iz logora Eugena Savojskog na obali Palića.
– Az első panorámakép, a Palics partjáról, Savoyai Eugén táborában készült.
- – Grad “Sent Maria” (Subotica) sa pustarama, original se nalazi u Bečkom arhivu (Hofkammerarchiv), kserokopija , autor inž. K.J. Kajser (C. J. Kaysser
– Szent Mária (Szabadka) város, a környező pusztákkal. Az eredeti a bécsi Hofkammerarcivban található, nálunk fénymásolata van meg. Szerző: K. J. Kaysser.
- – Kelebijski atar sa značajnim putevima, peskovitim područjima, javnim pašnjacima i pograničnim zonama. Autor: L. Kovač (Kováts Leopold) geometar, vojni arhitekta.
– A kelebiai határ a jelentősebb utakkal, a homokos területekkel, közlegelőkkel, és a városhatár menti területekkel. Szerző: Kováts Leopold hadmérnök.
- – Mapa pustare Zobnatica sa označenim privatnim posedima, javnim pašnjakom, značajnim putevima i granicama sa susednim područjima Autor: Leopold Kovač (Kováts Leopold) geometer
– Zobnatica-puszta térképe, a magántulajdon bejelölésével, közlegelőkkel, főbb utakkal, és a szomszédos területek határaival: Szerző: Kováts Leopold földmérő.
- – Karlo Leopold Kovač je završio je rukopisnu kartu Subotice, najstariju nama poznatu kartu gradske teritorije na kojoj vidimo pojedinačno ucrtane parcele i kuće.
– Kováts Leopold Károly az általunk legrégebbiként ismert kéziratos térképe, amelyen a berajzolt telkek és házak egyenként vannak jelölve.
- – Ker, najstariji deo grada na mapi iz 1785. godine.
– Kér, a város legrégebbi része egy 1785-ös térképen.
- – Severni deo pustare Tompa koji je posle graničnog spora 1786. godine dodeljen susednom feudalcu Orciju (Orczy). Autor: Talket (Tallkett) Budim
– Tompa-puszta északi része, amely egy 1786-os területvita után a szomszédos Orczy nemesé lett. Szerző: Tallkett, Buda.
- – Jezero Palić, Krvavo jezero i područje fabrike sode. Autor: Vajnert (Weinerth)
– A Palicsi-tó, Vértó és a szódagyár területe. Szerző: Weinerth
- – Selo Šandor sa atarom (Aleksandrovo). Autor: podporučnik Franc Balukanti (Balucanti Frantz)
– Sándor (Aleksandrovo) falu és környéke. Szerző: Balucanti Frantz alhadnagy
- – Privatni posedi (5 vlasnika) na pustari Žednik (Nagyfény). Autor: Vajnert (Weinerth)
– Öt tulajdonos magánbirtoka Nagyfényen (Žednik). Szerző: Weinerth.
- – Karta slobodnog kraljevskog grada Subotice sa pustarama. Autor Gabriel Vlašić (Gabriel Wlassics) inženjer
– Szabadka szabad királyi város térképe a pusztáival. Szerző: Gabriel Wlassics mérnök
- – Inž. G. Vlašić je načinio kartu pustara Đurđin površine 6109 jutara.
– Wlassics G. mérnök térképe a 6109 holdas Györgyén-pusztáról.
- – Najznačajniji regulacioni plan grada urađen je 1799. godine, ali je do danas očuvan samo njegov središnji deo koji prikazuje centar grada.
– A legjelentősebb városrendezési terv 1799-ből, de máig csak a városközpontot bemutató középső része maradt fenn.
- – Čantavir, plan kolonizacije
– Csantavér telepítési terve.
- – Plan varoške šume i dudarnice. Autor: G. Vlašić
– A városi erdő és epreserdő tervrajza. Szerző: Wlassics G
- – Plan Rogine bare. Autor: Vistinger (Wüstinger)
– A Rogina-bara tervrajza. Szerző: Wüstinger
- – Plan o spajanju jezera Palić sa Tisom preko potoka Kireš. Autor: Gabriel Aracki (Aradszky Gabriel) geometar.
– A Palicis-tó és a Tisza összekötésének terve a Körös-patakkal. Szerző: Aradszky Gabriel földmérő
- – Potok Kireš (od Segedinske čarde do Lebuki humke) deo poseda u vlasništvu porodice Karas. Autor: Aleksandar Tot (Tóth Sándor)
– Körös-patak (a Szegedi Csárdától a Lebuki-buckáig), a Kárász család birtokának része. Szerző: Tóth Sándor
- – Projekat formiranja Palićkog parka
– A palicsi park terve.
- – Regulacioni plan Petrovaradinskog (danas Beogradskog) puta u slobodnom kraljevskom gradu Subotica, autor J. Verner (Werner)
– A Péterváradi (ma Belgrádi) út rendezési terve, Szabadka szabad királyi városban. Szerző: Werner J.
- – Privatni posed udove Jakoba Vojnić u Staroj i Novoj Roglatici i u Zobnatici. Autor: Daniel Engelbreht (Engelbrecht Daniel)
– Vojnich Jakab özvegyének birtoka Ó- és Új Roglaticán és Zobnaticán. Szerző: Engelbrecht Daniel
- – Plan grada Marija Tereziopolis (Maria Theresiopolis) sa pustarama, vinogradima, baštama i označenim lovnim područjem. Autor: P. Lalić (Lalits P.) gradski inž.
– Mária Teresiopolis tervrajza a pusztákkal, szőlőkkel, kertekkel és a kijelölt vadászterületekkel. Szerző: Lalits P. városi mérnök.
- – Plan grada Subotice sa nazivima svih ulica i označenim kvartovima (I- VIII). Autor: Adolf Goldštajn (Goldstein Adolf)
– Szabadka város tervrajza az összes utcanévvel és a városnegyedek bejelölésével (I-VIII). Szerző: Goldstein Adolf
- – Ulična mreža grada Subotice. Autor: Kenjveš Tot Mihalj (Könyves Tóth Mihály)
– Szabadka város utcahálózata. Szerző: Könyves Tóth Mihály
- – Ulična mreža slobodnog kraljevskog grada Subotica sa javnim zgradama Autor: I. Frankl ml.
Szabadka szabad királyi város utcahálózata a középületek bejelölésével. — Szerző: ifj.Frankl. I.
- – Plan javnog gasnog osvetljenja slobodnog kraljevskog grada Subotice. Autor: A. Beriner (Beeriner A.)
– Szabadka szabad királyi város közvilágításának (gáz) terve. Szerző: Beeriner A.
- – Granični pojas između Mađarske i Kraljevine Srba, Hrvata i Slovenaca od Donje Čikerije do Hajdujaraša ( i do Tise). Autor nepoznat
– A Szerb-Horvát-Szlovén királyság és Magyarország közötti határövezet az alsó Csikériától Hajdújárásig és a Tiszáig. Ismeretlen szerző.
- – Sve ulice od (I – VIII) kvarta dobile su nove nazive. Izrađen je novi privremeni plan Subotice bez Segedinskih vinograda, Aleksandrova i Palića.
– Szabadka összes utcája új nevet kapott (I-VIII negyed), új ideiglenes városterv készült, a Szegedi Szőlők, Sándor és Palics nélkül.
- – Ulična mreža grada Subotica, (I-VIII kvart) sa nazivima ulica. Autor: Inž. Kosta Petrović i inž. Oton Tomandl
– Szabadka város utcahálózata (I-VIII negyed) az utcanevekkel. Szerzők: Kosta Petrović és Oton Tomandl mérnök.
- – Na inicijativu ing. Koste Petrovića 1928. je odštampana karta grada
Subotice i Palića. Karta je izrađena u srazmeri 1:10.000 i štampana je kao prilog knjizi „Subotica i kupalište Palić“.
– Kosta Petrović javaslatára 1928-ban 1:10.000 méretarányban kinyomtatták Szabadka és Palics térképét, a „Subotica i kupalište Palić“ (Szabadka és Palicsfürdő) c. könyv mellékleteként.
- – Karta Automobilskih puteva u izdanju Automobilskog kluba Kraljevine
Jugoslavije koji je osnovan 1922. godine kao Automobilski klub -Kraljevine SHS.
– A Jugoszláv Királyság autóútjai a Jugoszláv Automobil Klub kiadásában. Ez utóbbit 1922-ben alapították meg a Szerb-Horvát-Szlovén királyság autóklubjaként.
- – Plan o upotrebi građevinskog materijala po zonama. Autor: Gradsko građevinsko odeljenje Subotica
– Az építkezési anyag felhasználásának terve zónánként. Szerző: Szabadka Építésügyi Osztálya.
- – Područje grada Subotica, administrativna podela. Na mapi iz 1929. Erne Lovasi (Lovászy Ernő) (potpisnici: dr. Velđi (Völgyi), Piškoti (Piskoty), Pinter ( Pintér)
– Szabadka város felosztása közigazgatási területekre egy 1929-es térképen. Szerzők: Lovászy Ernő (aláírók: Völgyi, Piskoty, Pintér)
- – Na karti savezničkog bombardovanja Subotice u leto i početkom jeseni 1944. godine naznačena su mesta gde su bačene i eksplodirale bombe kao i mesta neeksplodiranih bombi.
– Szabadka bombázásának bemutatása 1944 nyarán és őszén. A térképen jelzik a felrobbant és a fel nem robbant bombákat is.
- posle – Granice opština (reoni, naselja) na teritoriji grada Subotica. Autor nepoznat
– Körzetek és települések Szabadka város területén. Ismeretlen szerző.
- – Na karti štampanoj 1928. god. Plan Subotice sa označenim granicama narodnih odbora: Kelebija, Stari Grad, Novi Grad, Novo Selo, Donji Grad, – Mlaka i Aleksandrovo. Autor: Gradsko građevinsko odeljenje Subotica.
Az 1928-ban nyomtatott térképen a népbizottságok működési területét jelölték be. Ezek: Kelebia, Stari Grad, Novi Grad, Novo Selo, Donji Grad, Mlaka és Sándor. Szerző: Szabadka Építésügyi Osztálya.
- – Uređenje terena Turističko-Ribolovačkog udruženja „Palić“. Pedesetih godina na Paliću se uređuje obala, parkovi i sportski tereni.
– A Palics Turista- és Sporthorgász Egyesület területének tervrajza. Az 1950-es években Palicson rendezik a tópart, a parkok és a sportpályák területét.
- – Privredna karta sreza Subotica. Autor: Borislav Putnik geodeta, izdanje: “Agrobiro” Subotica
– Szabadka járás gazdasági térképe. Szerző: Borislav Putnik földmérő. Kiadta: Agrobiro, Szabadka.
- – Područje opštine Subotica. Autor: Zavod za urbanizam i geodeziju
– Szabadka község területe. Szerző: Földmérési és Urbanisztikai Intézet.
- – Karta Ludoškog jezera sa okolinom. Autor karte je Gabor Lalija (Lalia Gábor) (1951-2008), geograf, viši arhivista Istorijskog arhiva Subotica.
– A Ludasi-tó és környéke. Szerző: Lalia Gábor (1951-2008), geográfus, a Szabadkai Történelmi Levéltár főlevéltárosa.
POPIS IZLOŽAKA
NA PANOIMA:
- Posle bitke kod Sente 1697. godine armija Eugena Savojskog logorovala je na istočnoj obali jezera Palić. Vojni kartograf je na karti naznačio i utvrđenje SABATSKA, tj. tadašnju Suboticu.
A Zentai csatát követően 1697-ben Savoyai Jenő hadserege a Palicsi-tó keleti partján táborozott. A katonai térképész feltüntette SABATSKA várát is, azaz az akkori Szabadkát. IAS/SzTL, F:003.3.2.0.
- Teritorija oko potoka Kireš koja je bila predmet dugogodišnjeg vlasničkog spora između gradova Segedina i Subotice.
A Kőrös-patak környéke, mely terület hosszú éveken át a Szeged és Szabadka városok közötti birtokper tárgya volt. IAS/SzTL, F:271.1.
Kajserova rukopisna karta privilegovane varošice „Sent Marija“ (Subotice) sa okolnim pustarama pod njenom upravom: pustare Tompa, Kelebija, Šebešić, Tavankut, Bajmok, Đurđin, Vamtelek, Nađfenj (današnji Žednik), Zobnatica, Čantavir, Verušić, i Ludaš.
Kaysser kéziratos térképe Szabadka (Szent Maria) mezővárosról és hatóságához tartozó pusztáiról: Tompa-, Kelebia-, Sebesics-, Tavankut-, Bajmok-, Györgyén-, Vámtelek-, Nagyfény-, Zobnatica-, Csantavér-, Verusics- és Ludas-puszták.
IAS/SzTL, F:003.3.2.1.
- Rukopisna karta inž. Karla Leopolda Kovača (Carolus Leopoldus Kováts) iz 1778. godine, na kojoj je prikazan sam grad Subotica (Maria Theresianopolis) gde se nazire današnja struktura grada sa označenim stajaćim i tekućim vodama.
Carolus Leopoldus Kováts kéziratos térképe Szabadkáról (Maria Theresianopolis) 1778-ból, melyen már felismerhetők térszerkezetének elemei és berajzolták az álló- és folyóvizeket is. IAS/SzTL, F:003.3.1.67.
- Šira teritorija slobodnog kraljevskog grada Subotice (Maria Thérésiopoll) iz 1789. godine, autora inž. Gabriela Vlašića (Gabriel Wlassics) sa selima, pustarama, pašnjacima, vinogradima, vodama i nazivima susednih teritorija: A – Kelebija, B – Šebešić, C – Tavankut, D – Verušić, E – Vamtelek, F – Đurđin, G – Nađfenj (današnji Žednik), H – Zobnatica, I – Ludaš, K – Selo Čantavir, L – Selo Bajmok, M – Selo Šandor (Aleksandrovo), N – Pašnjak Tompa, O – Mali pašnjak, P – Glavni putevi, Q – Vinogradi, R – Gradske livade, šume i vode, S – Pašnjaci oko grada, T – Kukuruzna polja, U – Jezera Ludoš, Palić i Kelebija.
Szabadka szabad királyi város (Maria Thérésiopoll) a területéhez tartozó falvakkal, pusztákkal, legelőkkel, szőlőkkel, vizekkel és a környező területek elnevezéseivel: A – Kelebia, B – Sebesity, C – Tavankut, D – Verusity, E – Vámtelek, F – Györgyén, G – Nagyfény, H – Zobnatica, I – Ludas, K – Csantavér falu, L – Bajmok falu, M – Sándor falu, N – Tompa legelő, O – Kis legelő, P – Országutak, Q – Szőlők, R – Városi rétek, erdők és vizek, S – Város körüli legelők T – Kukoricaföldek, U – Ludasi-, Palicsi- és Kelebiai-tavak. IAS/SzTL, F:003.1.3.17.
- Inženjer Kovač (Carolus Leopoldus Kováts) je 1785. godine ovekovečio izgled dela grada zvanog Ker, koji tada broji pet mlinova, 180 umeđanih porti sa 183 kuće i 15 kuća bez utvrđene porte.
Kováts (Carolus Leopoldus Kováts) mérnők 1785-ben megörökítette városunk Kérnek nevezett részét, melyben akkor öt malom, 180 mezsgyés porta 183 házzal, és 15 portán kívüli ház volt. IAS/SzTL, F:008. 11-F-243/glud.1785
- Ulična mreža centra grada Subotice 1799. godine. Karta je objavljena u Monografiji Ištvana Ivanjija o slobodnom kraljevskom gradu Subotici 1892. godine.
Szabadka város központjának utcahálózata. A térkép Iványi István Szabadka szabad királyi város monográfiájában jelent meg 1892-ben.
IAS/SzTL,F:003, 3.2.1.1.
Vajnertova (Weinerth) mapa iz 1787. godine prikazuje korito jereza Palić (Palitz) i Krvavog jezera koja su zajedno sa područjem fabrike sode podeljene na geometrijske slike.
Weinerth térképe. Az 1787-es térképen a Palics-tó pontos körvonala látható.
IAS/SzTL, F:003.3.1.2.9.
- Karta iz 1794. godine Antona Lacko (Antonius Latzko) prikazuje Čantavir, planski uređeno selo deset godina nakon kolonizacije (1783).
Az 1794-ből származó térképen Csantavért Anton Lacko (Antonius Latzko), a tervszerűen telepített falut mutatja be. IAS/SzTL, F:272, 18-A-17/aec.1794
- Mapa Talketa (Tallkett) iz 1785. godine, prikazuje severni deo pustare Tompa, koji je posle dužeg pograničnog spora 1786. godine dodeljen susednom feudalcu barunu Orciju (Orczÿ).
Tompa-puszta északi része országutaival, vizeivel és fontosabb helyeivel a terepen. Hosszabb határmenti per után 1786-ban a szomszéd földbirtokos, Orczÿ báró tulajdonába került. IAS/SzTL, F:003, 3.1.3.6.
Mapa iz 1789. godine, Gabriela Vlašića (Gabriel Wlassich) o pustari Đurđin (Györgyén) koji pripada slobodnom kraljevskom gradu Subotica (Maria Theresiopolis) i ima površinu od 6109 katastarskih jutara i 923 kvadratnih hvati.
Szabadka (Maria Theresiopolis) szabad királyi város hatósága alá tartozó Györgyén-puszta, 6109 kataszteri hold és 923 négyzetöl területével.
IAS/SzTL, F:003.1.3.22.
- Pustara Zobnatica 1776. godine, sa označenim individualnim posedima, javnim pašnjakom, putevima i susednim područjima. Autor: Leopold Kovač (Leopoldus Kovats)
Zobnatica-puszta feltüntetett magánbirtokaival, közös legelőivel, utaival és szomszédos területeivel. Leopoldus Kovats
IAS/SzTL, F:003, 3.1.3.1.
10
1802-1811, Anton Kvitc (Anton Quits)
Karta spojenih županija Bač i Bodrog.
Bács és Bodrogh törvényesen egyesült vármegyék térképe.
IAS/SzTL.Biblioteka br.389
Detalji iz premera intravilana Subotice iz 1938/39 godine: Gradske kuće, Velike gostione i mesarnice .
Részletek Szabadka házhelyeinek felméréséről 1838/39-ből: Városháza, Városi Nagy Vendégfogadó és mészárszék.
IAS/SzTL, F:272.940.
Legenda za baner broj 11 (ex br.02)
1805, Vlašić (Vlassich)
Plan varoške šume – Dudarnice.
A városi kiserdő – epreserdő terve.
IAS/SzTL, F:003; 3.1.1.1.
1805, Anton Bauer (Bauer Anton)
Karte Antona Bauera: Subotica sa teritorijem, Čantavir, Bajmok, Bačka Topola i Mali Iđoš iz katastarskog premera naselja županije Bač.
Bauer Anton: Szabadka és környéke, Csantavér, Bajmok, Topolya és Kishegyes térképei Bács vármegye településeinek kataszteri jellegű felméréséből.
IAS/SzTL, F:003; 3.3.2.99; 3.3.2.97; 3.3.2.96; 3.3.3.92; 3.3.3.95.
Legenda za baner broj 12 (ex br.03)
1817, Vlasić (Vlassich)
Plan pustare Ludoš sa stanjem sadašnjih i bivših proizvođača duvana kao zakupaca na otkupljenim zemljištima. Na karti ucrtane su i stambene i ekonomske zgrade stanovnika pustare, kao i bunari, suvače i putevi.
Ludas-puszta térképe az egykori és mostani dohánytermesztők bérelt és megváltott földterületeiről. A térképen jelölték a puszta lakóinak lakó- és gazdasági épületeit, a kutakat, a szárazmalmokat és az utakat is.
IAS/SzTL, F:003; 3.1.3.23.
1887, Pal Karvazi (Karvázy Pál)
Térkép Szabadka város összes területéről.
Karta celokupne teritoije grada Subotica.
IAS/SzTL, F:003; 3.2.2.17.
Legenda za baner broj 13 (ex br.04)
1817,
Idejna rešenja parkiranja Kalvarije, dvorišta i bašte Bolnice, sa voćkama i šumskim drvećem, koja je u susedstvu Rogine bare.
A Rogina-bara tőszomszédságában a kórház udvarának és kertjének, valamint a Kálvária parkosításának ötlettervei, erdei és gyümölcsfákkal.
IAS/SzTL, F:272. 15-A-19/pol.1817
1839, Šandor Tot (Tóth Sándor)
Mapa pošumljenog peskovitog zemljišta u blizini Radanovačke šume u jeseni 1838. godine (186 kj. 1000 kv.hv.).
A Radanováczi-erdő közelében 1838 őszén erdősített homokos földterületekről készült rajz (186 kat.hold 1000 □öl).
IAS/SzTL, F:272. 16-A-184/aec.1839
Legenda za baner broj 14 (ex br.05)
1822, J.Vistinger (J. Wüstinger)
Plan parcelisanog zemljišta zvanog Bajina uzvišica, koja se graniči sa Mlakom, sa naznačenim grobljem, oraničnom zemljom i podvodnim terenom, kao i zemljištem pogodnim za pečenje cigle.
A Rogina-bara melletti Bain-hátnak nevezett terület parcellázásának terve, melyen bejelölték többek között a temetőt, a termőföldeket, elárasztott területeket, valamint a téglaégetésre alkalmas földekket.
IAS/SzTL, F:003; 3.1.2.18.
Legenda za baner broj 15 (ex br.06)
1822, J. Vistinger (Jos. Wüstinger)
Plan inžinjera Vistingera (Wüstinger) o regulaciji ulica i uređenju unutrašnjosti grada radi dobivanja novih kućišta sa objašnjenjem i obračunima, iz 1822. godine.
Wüstinger mérök terve a város utcáinak és a városközpont rendezéséről az új telkek kijelölése érdekében, magyarázatokkal és költségvetéssel 1822-ből.
IAS/SzTL, F:013, 24-B-31/Scult.1822
Legenda za baner broj 16 (ex br.07)
1823,
Plan kolonizacije Šandora sa spiskom naseljenika.
Sándor telepítésének tervei a telepesek jegyzékével
IAS/SzTL, F:012.27/a.
Legenda za baner broj 17 (ex br.08)
1824, G. Aracki (Gab.Aradszkÿ); 1839, Šandor Tot (Tótth Sándor)
Plan o spajanju jezera Palić sa Tisom preko potoka Kireš (1824) i karta Ludoškog jezera sa raspoređenih devet područja pod trskom (1839).
A Palicsi-tavat és a Tiszát összekötő, a Kőrös-patakon keresztül történő munkálatok terve, és a Ludasi-tóban levő nádlások kilenc részre való beosztásának térképei.
IAS/SzTL, F:003, 3.1.2.22; 3.1.3.89.
Legenda za baner broj 18 (ex br.09)
1854, J. Skulteti (Joh. Scultety)
Plan građevinskih placeva i planiranih vila za izgradnju kod Palićkog jezera iz 1854. godine.
A Palicsi-tó melletti telkek és az építendő villák terve 1854-ből.
IAS/SzTL, F:273, 9/aec.1854
1890, Pal Karvazi (Karvázy Pál)
Crtež o prodatom peskovitom području na Paliću, koji ujedno prikazuje i centar kupališta.
Vázlatrajz a Palics környékén eladott homokbuckákról, amely egyben bemutatja a fürdőhely központját is.
IAS/SzTL, F:003. 3.1.2.45.
Gradsko veće je 14. septembra 1841. godine odobrilo izgradnju Palićkog parka. Plan parka iz 1841. godine, u kojem je već naredne godine bilo posađeno 6000 sadnica na četvrtini površine.
A városi tanács 1841. szeptember 14-én jóváhagyta a Palicsi kert létesítését. A park terve 1841-ből, amelynek egynegyedét a következő évben már 6000 fával beültették.
F:272. 20-A-16/aec.1842
Legenda za baner broj 19 (ex br.10)
1857,
Skice Malog Iđoša (Klein Hegyes) sa barama, mestima prekrivenim trskom, placevima od broja 1 do 572 i neposredne okoline naselja iz 1857. godine.
Kishegyes község (Klein Hegyes) vázalattérképei a vizeivel, nádasaival, telkeivel (1-572), és a település közvetlen határterületéről 1857-ből.
IAS/SzTL, F:3.3.3.126.
Legenda za baner broj 20 (ex br.11)
1858, Petar Lalić (Lalits Péter)
Plan grada Subotica i atara (M. Theresiopl) sa pustarama,vinogradima, baštama i označenim lovnim područjima.
Szabadka város (M. Theresiopl) és határának térképe pusztákkal, szőllőkkel, kertekkel és vadászkörzetekkel.
IAS/SzTL, F:003, 3.1.3.92.
Legenda za baner broj 21 (ex br.12)
1868, Đerđ Stojanović (Sztojanovics György)
Rukopisna mapa ulične mreže grada Subotice sa nazivima ulica, sa označenim apotekama Ignaca Joa, Ignaca Hofbauera i Jožefa Brenera, sakralnim objektima i gradskim kapijama iz 1868. godine.
Szabadka város kéziratos utcahálózati térképe a bejelölt utcanevekkel, Jóó Ignácz, Hoffbauer Ignácz és Brenner József gyógyszertáraival, szakrális építményekkel és a városi kapukkal 1868-ból.
IAS/SzTL, F:003, 3.1.1.4.
Legenda za baner broj 22 (ex br.13)
1869, Đerđ Stojanović (Sztojanovics György)
Rukopisna mapa ulične mreže grada Subotice crtana radi prikaza trgovine drvima iz 1869. godine.
Szabadka város kéziratos utcahálózati térképe 1868-ból, amely a fakereskedések bemutatása céljából készült.
IAS/SzTL, F:003, 3.1.1.5.
Legenda za baner broj 23 (ex br.14)
1874, Adolf Goldštajn (Goldstein Adolf)
Rukopisna karta gradske teritorije Subotice, podeljene na osam kvartova, po katastarskom premeru iz 1838/39 godine, sa nazivima svih ulica i ucrtanim javnim objektima i željezničke pruge.
Szabadka kéziratos utcahálózati térképe, az 1838-39-ben végzett kataszteri felmérés szerinti nyolc kör határvonalaival, utcanevekkel, valamint a bejelölt középületekkel és vasúttal.
IAS/SzTL, F:003, 3.1.1.25.
Legenda za baner broj 24 (ex br.15)
1881
Vojna karta Subotice, Bačke Topole i Bajmoka iz 1881. godine.
Katonai térkép Szabadkáról, Topolyáról és Bajmokról 1881-ből.
IAS/SzTL, F:003, 3.2.2.25.
Legenda za baner broj 25 (ex br.16)
Detaljni list katastarske mape iz 1882. godine i listovi o posedu i vlasništvu iz zemljišno knjiškog uloška, koji su bili u primeni sve do obnove zemljišnih knjiga (1960-1965).
Kataszteri térképszelvény 1882-ből, és a korabeli telekkönyvi betétnek birtok- és tulajdoni lapjai, melyeket a telekkönyv felújításáig (1960-1965) alkalmaztak.
IAS/SzTL, F:277.29.; F:466.
Legenda za baner broj 26 (ex br.17)
1929, Vladimir Bednjagin
Karta za identifikaciju detaljnih listova katastarske opštine Subotica.
Szabadka kataszteri község szelvényazonosító térképe.
IAS/SzTL, F:003; 3.1.2.57.
Legenda za baner broj 27 (ex br.18)
1884, Mihalj Kenjveš – Tot (Könyves – Tóth Mihály)
Karta ulične mreže iz 1884. godine nastala je nakon izvršenog detaljnog premera građevinskog reona grada, svih ulica i trgova, po inženjeru Mihajlu Kenjveš Tot, a potom je publikovana i u Monografiji Ištvana Ivanjija.
Az 1884. évi utcahálózati térkép, az építkezési reon, Könyves Tóth Mihály mérnök munkája, mely a város utcáinak és tereinek részletes felmérésének eredménye, és Iványi monográfiájában is megjelent.
F:003; 3.2.1.4.
[1] Istorijski arhiv Subotica, F:003. Zbirka planova i geografskih mapa (1556-1976).
[2] Veduta (italijanski: pogled, vidik) je slika ili grafika koja detaljno prikazuje deo grada ili arhitektonske objekte u pejzažu.
[3] Orginal se čuva u Beču, Kriegsarchiv, Kartensammlung, H-III-C, 107 β. Kopija za potrebe našeg Arhiva je načinjena 1976. godine.
[4] Grad “Sent Maria” (Subotica) sa pustarama, original se nalazi u Bečkom arhivu (Hofkammerarchiv).
[5] Gabriel Vlašić (Gabriel Vlasity). U službi Grada delovao je više od 33 godine. Podataka o njemu ima u fondu F:013 Ferenc Skulteti.
[6] Szabadkai Történelmi Levéltár F:003. Térképtár 1556-
[7] Az eredetit Bécsben őrzik, Kriegsarchiv, Kartensammlung, H-III-C, 107 β. Levéltárunk számára a kópiát 1976-ban készítették.
[8] “Sent Maria” (Szabadka) a pusztáival, az eredeti a Bécsben található (Hofkammerarchiv).
[9] Gabriel Vlasity (Gabriel Vlašić). 33 évig állt a város szolgálatában, a róla szóló adatok az F:013-ban a Ferenc Skultetiről szóló fondban vannak.
* Subotice shvaćene u istorijskim granicama, zajedno sa okolnim pustarama. U današnje doba, to bi odgovaralo teritoriji Opštine Subotice.
* Szabadka történelmi határait figyelembe véve, a környező pusztákkal. Ez mai értelemben többé-kevésbé Szabadka község területének felel meg.
zapisi iz palanke 